Bátor léptekkel, szenvedélyesen, de megszeppent tekintettel lépett be az ajtón. Az első padba ült. És várt csendben. Legjobb barátját fürkészte minden pillanatban. De a sok tipegő léptek között sem találta. Majd csengőszóra elbúcsúztunk. Aztán a nagy rohanásban ott volt, megérkezett. Leült a neki tartogatott helyre. Göndör kacagásaik megcsillantak szemükben. Első osztályosok lettek.
